People pleasing - amikor nem tudunk NEM-et mondani
A "people pleaser" (megfelelési kényszer) kifejezés azokat az embereket írja le, akik mindig mások igényeit helyezik előtérbe, gyakran a sajátjuk rovására. Ezt a viselkedésformát a pszichológusok gyakran összefüggésbe hozzák az alacsony önértékeléssel, a korai gyermekkori tapasztalatokkal és a megfelelési kényszerrel. Az alábbi jelek utalhatnak arra, hogy valaki a "people pleasing" vagy megfelelési kényszer csapdájába esett:
Gyakori igent mondás: Még akkor is, ha a személy valójában nem ért egyet, kényelmetlenül érzi magát, vagy túlterhelt.
Konfliktuskerülés: Mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék a konfliktusokat, gyakran a saját szükségleteik vagy érzéseik elfojtásával.
Mások véleményének túlzott figyelembevétele: Jelentősen függenek mások véleményétől, és gyakran érzik úgy, hogy a saját értéküket mások határozzák meg.
Önfeláldozás: Hajlandók a saját szükségleteiket, vágyaikat feláldozni másokért, még akkor is, ha ez kimeríti őket.
Az online pszichológusok szerint is a megfelelési kényszer gyakran a korai gyermekkori tapasztalatokból ered. Azok az emberek, akik gyermekkorukban a szülők vagy gondviselők elismeréséért, szeretetéért kellett versenyezniük, gyakran felnőttként is folytatják ezt a mintát. A következő tényezők is hozzájárulhatnak a people pleasing kialakulásához:
- Alacsony önértékelés: Az ilyen emberek gyakran nem érzik magukat elég jónak, és mások jóváhagyására van szükségük ahhoz, hogy értékesnek érezzék magukat.
- Perfekcionizmus: A tökéletességre való törekvés gyakran együtt jár azzal, hogy mindenki más elégedettségét próbálják elérni.
- Félelem az elutasítástól vagy kritikától: Az emberek gyakran azért próbálnak megfelelni mindenkinek, hogy elkerüljék a negatív visszajelzéseket.
A people pleasing viselkedés megváltoztatása hosszú folyamat lehet, de lehetséges. Íme néhány gyakorlati tanács pszichológusoktól:
- Önismeret fejlesztése: Az első lépés az, hogy felismerjük a viselkedésünket. Fontos megfigyelni, hogy mikor és miért mondunk igent, amikor valójában nemet szeretnénk mondani. Milyen érzések váltják ki ezt a reakciót? Félelem az elutasítástól? Vágy a szeretet és az elfogadás iránt?
- Egészséges határok felállítása: A határok meghúzása kulcsfontosságú. Gyakoroljuk a "nem" kimondását anélkül, hogy bűntudatot éreznénk. Emlékezzünk arra, hogy mások véleménye nem határozza meg a saját értékünket.
- Az önérvényesítés megtanulása: Az önérvényesítés nem egyenlő az agresszivitással. Az asszertív kommunikáció lehetőséget biztosít arra, hogy kifejezzük saját igényeinket és érzéseinket anélkül, hogy mások szükségleteit figyelmen kívül hagynánk.
- A saját szükségletek és prioritások tiszteletben tartása: Fontos felismerni, hogy saját szükségleteink ugyanolyan fontosak, mint másoké. Kezdjük el apró lépésekkel, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek a saját jólétünket szolgálják.
- Támogatás keresése: Pszichológiai segítség igénybevétele, terápia is hasznos lehet. A kognitív viselkedésterápia (CBT) például segíthet az önértékelés növelésében és a negatív gondolkodásminták átkeretezésében.